Amit a szén-dioxid-kibocsátás ellensúlyozásáról tudni kell
Az éghajlatvédelem nem csupán a politika vagy a társadalom feladata, hanem globális kihívásként minden egyes ember részvételét megköveteli.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának megelőzése és csökkentése mellett a klímavédelem további fontos eleme a széndioxid-kibocsátás ellensúlyozása. Ezt a módszert először 1997-ben, a kiotói egyezményben fogadták el, majd azóta továbbfejlesztették. A környezet védelmében elkötelezett vállalatok önkéntesen nemzetközileg elismert szén-dioxid-kompenzációs projektek támogatásával ellentételezik CO2-kibocsátásukat.
Általánosságban elmondható, hogy nem lehet minden utazást elkerülni. A járművek minden megtett kilométer során szén-dioxidot termelnek, ami a légkörbe kerülve hozzájárul a globális felmelegedéshez. Az üzemanyagok károsanyag-kibocsátás kompenzációjának lehetőségét azért kínáljuk, hogy vállalkozása az éghajlat számára kedvezőbb módon tudjon részt venni a közlekedésben.
Ennek vállalásával elkötelezi magát az éghajlatvédelem mellett, és növeli fenntarthatósági stratégiájának hitelességét. A rendeléshez kapcsolódó azonosítószám átlátható kommunikációt biztosít.
Az üvegházhatású gázok kibocsátását elkerülhetetlenül előidéző tevékenységeket kompenzálni lehet a környezetvédelem érdekében. Az üvegházhatású gázok, mint például a CO2, egyenletesen oszlanak el a légkörben, tehát az üvegházhatású gázok koncentrációja a Földön nagyjából mindenhol azonos. Ez azt is jelenti, hogy az üvegházhatású gázok koncentrációja szempontjából nincs jelentősége annak, hogy hol keletkeznek. A helyileg elkerülhetetlen károsanyag kibocsátást tehát a világ bármely részén kompenzálni lehet a szén-dioxid-kompenzációs projektek révén.
A szén-dioxid kompenzációs projektek bizonyítottan csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását, és jelentősen hozzájárulnak a globális felmelegedés elleni küzdelemhez. Ezenkívül elősegítik a fenntartható fejlődést az adott projektnek otthont adó országban, például a tiszta ivóvízhez való könnyebb hozzáféréssel, a helyi infrastruktúra kibővítésével, munkahelyek teremtésével, illetve a meglévő biodiverzitás konzerválásával.
Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai (SDG) az ezen pozitív hatások mérését célzó globálisan elismert szabványok. A 17 célkitűzés között szerepel a szegénység és az éhezés elleni küzdelem, az oktatás támogatása, valamint a tiszta és megfizethető energia globális elosztása. A portfóliónkban található szén-dioxid-kompenzációs projektek a fentiek közül több cél megvalósulásához is hozzájárulnak. A hatások láthatóvá tétele érdekében a ClimatePartner minden egyes projektnél meghatározza, hogy azok miként vesznek részt a fenntartható fejlődés elérésében. Ezáltal ügyfeleink is tájékozódhatnak arról, hogy a klímavédelem mellett milyen egyéb célokat támogat projektjük. Egyes projektek esetében a kiegészítő hozzájárulás annyira kiterjedt, hogy valójában fejlesztési projekteknek minősülnek, amelyeknek további klímavédelmi hatásuk van.
A károsanyag-kibocsátás csökkentésén kívül minden szén-dioxid-kompenzációs projektnek a következő négy alapvető feltételnek kell megfelelnie: kiegészítő, kettős elszámolás kizárása, tartósság és harmadik fél általi ellenőrzés.
A feltételek betartatását a projektek auditálásával és szigorú szabványok – a legelterjedtebb nemzetközi minősítési szabványok, például a VCS (Voluntary Carbon Standard), a SocialCarbon Standard és a Gold Standard – hiteles tanúsítványaival garantálják. Ezzel biztosítható a projekt klímavédelmi hatása és rendszeres ellenőrzése. Az egyik legfontosabb követelmény, hogy a projektek valóban kiegészítő klímavédelmi intézkedések legyenek, és a légköri CO2-kibocsátás csökkentéshez való hozzájárulásuk egyértelműen mérhető legyen. Ahhoz, hogy egy projekt megkapja a szén-dioxid-kompenzációs projekt minősítést, az alábbi feltételeknek kell megfelelnie:
- Kiegészítő
Garantálni kell, hogy egy adott projekt csak azért végrehajtható, mert kibocsátáskereskedelem révén kiegészítő pénzügyi támogatásban részesül. Ez azt jelenti, hogy a projekt finanszírozási igényeinek fedezése bizonyítottan a kibocsátáskereskedelemből származó bevételektől függ. Az önmagukban nyereséges, illetve az említett bevételektől függetlenül megvalósítható projektek nem felelnek meg a feltételeknek, tehát nem használhatók szén-dioxid kibocsátás kompenzálásra.
- Kettős elszámolás kizárása
Garantálni kell, hogy az adott CO2-megtakarítást máshol nem számították már be. Például: ha egy adott napenergia-üzemben előállított villamosenergiát már zöld energiaként értékesítettek, akkor ez a napenergia-üzem nem lehet szén-dioxid kompenzációs projekt, hiszen az éghajlatra gyakorolt pozitív hatása már bizonyítható az előállított villamosenergiával. Ezen túl, garantálni kell, hogy a megtakarított CO2-kibocsátást csak egyszer használják fel szén-dioxid-kibocsátás kompenzálására, és a vonatkozó tanúsítványokat törölték.
- Tartósság
A károsanyag-kibocsátás megtakarításnak tartósnak kell lennie. Ez a feltétel különösen az erdősítésre és az erdővédelemre vonatkozik, ahol biztosítani kell, hogy az erdőterületek egy adott ideig változatlanok maradjanak. Azok az erdőterületek, amelyeket néhány éven belül égetéssel legelőkké válnak, nem lehetnek szén-dioxid kompenzációs projektek.
- Független, harmadik fél általi rendszeres ellenőrzés
A szén-dioxid-kompenzációs projekteket független harmadik fél általi szervezeteknek kell rendszeresen ellenőriznie valamennyi, fent említett feltétel tekintetében. Figyelemmel kísérik a vonatkozó előírások betartását, és visszamenőleges hatállyal igazolják a CO2 kompenzálás tényleges mennyiségét. A projektről rendszeres jelentéseket adnak ki.
A klímavédelem nem pusztán regionális probléma – sokkal inkább a globális egyensúly kérdése. A kibocsátott CO2 nem marad egy helyen, hanem szétterjed az egész Földön. Noha az Európai Unió 28 tagállama a világ harmadik legnagyobb üvegházhatású gáz kibocsátójaként a szennyeződés 8,8 százalékáért felelős, a globális felmelegedés számos nem európai országot érint sokkal súlyosabban és régebb óta. Az éghajlatvédelem globális előmozdítása érdekében az új környezetbarát technológiákat nemcsak a modern iparosodott országokban, hanem a fejlődő és a feltörekvő országokban is alkalmazni kell.
A szén-dioxid-kompenzációnak köszönhető, a klíma védelme mellett a szén-dioxid kompenzációs projektek hozzájárulnak az adott régió fenntartható fejlődéséhez is, például munkahelyek teremtésével, a helyi infrastruktúra fejlesztésével, vagy a biodiverzitás megőrzésével. A ENSZ 17 Fenntartható Fejlődési Célja az ezen pozitív hatások mérését célzó globálisan elismert szabvány. A célkitűzések között található többek között az oktatás előmozdítása, valamint a szegénység és az éhezés elleni küzdelem.
Ahhoz, hogy egy projekt megkapja a szén-dioxid-kompenzációs projekt minősítést, meg kell felelnie a fenti feltételeknek (kiegészítő, kettős elszámolás kizárása, tartósság, független ellenőrzés).
Az EU területén belüli projektek esetében különösen a kiegészítő jelleg és a kettős elszámolás kizárásának kritériumai jelentenek nehézséget.
Az EU-ban számos projekt nem felel meg a kiegészítő jelleg feltételnek, mivel már számos támogatási program létezik a megújuló energia előmozdítására és fejlesztésére, illetve az energiahatékonyság növelésére, amelyek biztosítják a projektek gazdasági vonzerejét.
A kettős elszámolás kritériuma csak akkor teljesülhet, ha garantálni lehet, hogy az adott projekt által elért szén-dioxid megtakarítást másutt még nem számították be. Általános szabály, hogy az EU-ban megvalósított megtakarítások általában közvetlen pozitív hatással vannak az adott ország üvegházhatás gáz egyenlegére; más szóval, ezek a megtakarítások segítenek az adott ország és az EU éghajlati céljainak elérésében. Az önkéntes klímavédelem keretében tehát ezek a megtakarítások nem minősülhetnek kiegészítő megtakarításnak a szén-dioxid-kompenzáláshoz.
Az OMV és a ClimatePartner nemzetközileg elismert és tanúsított szén-dioxid kompenzációs projektet tartalmazó portfóliót állított össze. A nemzetközi szabványok szerint ellenőrzött és tanúsított projektek bizonyíthatóan CO2-kibocsátás megtakarítást érnek el. A ClimatePartner szén-dioxid kompenzációs folyamatait ezen kívül a TÜV Austria, az osztrák műszaki ellenőrző hivatal is tanúsítja, amely garantált biztonságot nyújt ügyfeleinknek.
Az OMV a Climate Partnerrel (www.climatepartner.com), a vállalatok klímavédelmének egyik vezető, jól ismert és tapasztalt szolgáltatójával kezdeményezett együttműködést. A ClimatePartner 2006-ban jött létre Münchenben; napjainkra 5.000 munkatárssal működik Münchenben, Berlinben, Bécsben, Zürichben és Jerevánban, valamint 30 országban 6.000 vállalattal dolgozik együtt.
A ClimatePartner kiválasztásakor sokéves tapasztalata, a folyamatok és projektek garantált átláthatósága, valamint személyes tanácsadói és támogatói szolgáltatása döntő tényezők voltak számunkra.
Amikor a környezetbarát OMV üzemanyagkártyával üzemanyagot vásárol, a CO2-kibocsátást az alábbi kibocsátási tényezők alapján számoljuk ki*:
- Gázolaj: 2,696 kg CO2 / liter
- Benzin: 2,318 kg CO2 / liter
Az üzemanyag-fogyasztás következtében keletkező, számítások szerinti CO2 mennyiséget a szén-dioxid kompenzációs projektportfólióval kompenzálhatja. Emiatt a megvásárolt üzemanyag literenkénti szén-dioxid-kibocsátás ellensúlyozásának ára az alábbiak szerint alakul**:
- Gázolaj: 5,98 Ft + áfa / liter
- Benzin: 4,99 Ft + áfa / liter
*Az IPCC (az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület) az Egyesült Nemzetek Szervezetének 195 tagot számláló kormányközi szerve, amely objektív és tudományos értékeléseket készít az éghajlatváltozással kapcsolatos kutatási eredményekről. Az IPCC nagyfokú legitimitása miatt az OMV 2006-tól az intézmény értékeit használja a CO2 számításokhoz.
** Az OMV üzemanyagkártya a szén-dioxid kibocsájtás ellensúlyozásához a jelenleg érvényben lévő árat 2024. december 31-ig garantálja ügyfelei részére. Az árat a ClimatePartnerrel rögzíti, amelyen az OMV-nek semmilyen anyagi haszna nincs.
Ügyfeleink számára lehetőséget biztosítunk, hogy a CO2-kibocsátást klímavédelmi projekteken keresztül kompenzálják. A projekt lényege, hogy az OMV semmilyen anyagiakban mérhető hasznot nem realizál.